Valamiért szükségét érzem egy világ nagy igazságaival telezsúfolt giccses lezáró fejezetnek a Máltán tett utazásunkkal kapcsolatban. Ehhez hozzájárulhatnának a csodálatos képek, amelyeket készítettünk (ja, várj...mégsem), de a feltételes módból elég egyértelmű, hogy nem fognak. Ennek két oka van (egyik sem a folyó), melyek közül a legfontosabb, hogy minden olyan fényképet, amit bele lehetne zsuppolni ebbe a bejegyzésbe, már idióta módon beleraktuk az előzőbe. [Zsolt: A Kedves Olvasókkal együtt epekedve várom, hogy megtudjam a másik okot is.] [Betti: Beugratós.]

De azért jöjjenek a világmegváltó gondolatok...

Ez az utazás abban nem volt egyedülálló, hogy szigetre mentünk, ahol nyilván bizonyos források - úgymint látnivaló, megtehető kilométerek száma, stb. - korlátoltak. Ezzel nincs baj, jártunk már máskor is szigeten, bár az íreké kicsivel nagyobb.
És ezzel el is érkeztünk oda, hogy a Máltán megtapasztalt léptékhez viszont nem voltunk/vagyunk hozzászokva. Ráadásul a MalTripet megelőző utolsó - élménygazdag - utazásunk a Nordtrip volt, ami bizonyos szempontból egy teljesítménytúrának is felfogható... :)

Valljuk be, hogy elég nagy a két utazás jellege közötti különbség. Hideg után meleg. A Skandináviában tapasztalt tervezettség után a mediterrán életfelfogás. Felfoghatatlan mennyiségű erdő és rénszarvas után homok, bozót és kavics. (Jó, a macskák mennyiségét bírtam...) Az északon két hét alatt megtett távolság alig egyhuszadát autóztuk le délen egy hét alatt. Ezek miatt az éles különbségek miatt számomra teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a magasabb szélességeken felfedezhető világ nekünk mint utazó entitásoknak sokkal kényelmesebb, komfortosabb. [Zsolt: Egyetértek. Nekem leginkább az utazás hiányzott ebből az utazásból. Amikor beülünk az autóba és rövidebb-hosszabb ideig csak faljuk a kilométereket és gyönyörködünk a tájban. Máltán a kis távolságok és a nagy forgalom miatt egyik sem volt adott. Alighogy elindultunk valahova, szinte már meg is érkeztünk, ugyanakkor sofőrként fogalmam sem volt róla, merre jártunk, mert még a közlekedésből sem tudtam mindent feldolgozni, nemhogy a tájból.]

A komfort vonalon mozogva: egészen furcsa volt ugyanarra a szállásra visszatérni. Svájcban csináltunk már ilyen csillagtúraszerűséget (amit Kiváló Házigazdánk fantasztikusan tolerált), de ott napközben megvolt a haladás élménye és a változatosság. Szerintem most sokkal egyhangúbbak voltak a napok. [Zsolt: Habár a SwissTrip svájci napjainak végén kimondottan pezsdítő volt Kiváló Házigazdánkkal egy kis agylöttyenősen sziporkázó csevej, a Swisstrip első és utolsó felvonásában azért volt autóban alvás is. Ami bár messze nem a komfortosság csúcsa, nekem most kimondottan hiányzott.]

Ami szintén nem megszokott számunkra, hogy harmadik személy is hosszú távon velünk tartson (utoljára a Düsseldorf-Kinderdijk-Bruges-Bruxelles vonalon volt útitársunk). Néha nehéz volt ezt türelmesen és egymásra figyeléssel csinálni, mert bennem folyamatosan dolgozott az "utazós rutin", amikor csak a Férjem-Iratok-Slusszkulcs szentháromságra kell koncentrálnom. [Zsolt: You only have to worry about the key.]

Összességében úgy érzem, hogy elég felemás tapasztalat volt ez az út, nagyon sok tanulsággal az utazás minősége és az ilyen jellegű helyek látogatását illetően is. Mi most egy ideig nem megyünk mediterrán területre, és biztos, hogy magunk megyünk - már csak azért is, mert a toplistánk élén masszívan autózós célpontok szerepelnek.

Annak, aki még nem járt Máltán, tudom ajánlani a helyet, de szerintem fele ennyi idő alatt is meg lehet nézni minden igazán lényegeset, mert a látnivalók egy idő után már csak ismétlődnek (még egy kőtemplom, még egy halászfalu, még egy strand, még egy magaspart). Autózáshoz csakis kis méretű járművet érdemes választani, vagy akár a tömegközlekedést. Mi azt nem próbáltuk, de több ismerősünk is túlélte, ráadásul a buszmegállókban is elég sok embert láttunk, úgyhogy biztosan működik. [Zsolt: Az általunk látogatott helyek 90+ százalékban tömegközlekedéssel is megközelíthetők, legalábbis a buszmegállók jelenléte alapján.] És szerintem nem egy gyerekkel kirándulós hely. [Zsolt: Ez szerintem főleg attól függ, mit szeretnél csinálni. A városnézés, strandok, Aquarium működhetnek gyerekkel is, ha pedig elég nagy és a meleget is bírja, akkor a túra is működhet, mert a földrajzi adottságokból fakadóan nincsenek túl hosszú etapok. Másik oldalról amit mi megnéztünk, szerintem sem kötött volna le kellőképp egy gyereket.]

A lényeg, hogy aki szeretné, nézze meg, nem akadályozzuk meg benne. Mi valószínűleg nem megyünk vissza.